A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat hatása a marketingre: hogyan tovább a KKV-knak?
A frissen benyújtott „a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat jelentősen átalakíthatja a hazai marketinges és kommunikációs környezetet, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára. Bár a javaslat első ránézésre főként a politikai és civil szervezeteket célozza, a homályos megfogalmazások miatt a magánszemélyek és a vállalkozások marketingtevékenysége is könnyen célkeresztbe kerülhet.
Fontos látni, hogy ez a javaslat nem azonos a már korábban elfogadott szuverenitásvédelmi törvénnyel, de szorosan kapcsolódik hozzá, és annak gyakorlati alkalmazását bővíti ki. Lényegében a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreit terjesztené ki, és új, konkrét szankciókat vezetne be – például a külföldről támogatott szervezetek esetében adó 1%-os elvonást, súlyos bírságokat és jegyzékbe vételt is lehetővé tenne.
A magánszemélyek Facebook-posztjai például akkor is gyanússá válhatnak, ha csak társadalmi vagy gazdasági kérdésekről szólnak.
Ha valaki kritikusan ír a minimálbér-emelésről, vagy megoszt egy külföldi cikket, a hivatal akár „külföldi narratíva terjesztésének” is minősítheti azt. Ez nemcsak büntetést, hanem akár eszközök (telefon, laptop) átvizsgálását is eredményezheti, ha a hatóságok „külföldi kapcsolatok” után kutatnak.
A törvényjavaslat egyik kevéssé tárgyalt, de annál érzékenyebb területe a bevételszerző digitális tevékenységek szabályozása.
Olyan platformok, mint a Google AdSense, a YouTube csatornák monetizációja, vagy a Patreonon keresztül érkező támogatások mind potenciálisan vizsgálat alá kerülhetnek, ha a tartalom vagy a támogatás forrása „külföldi kapcsolatnak” minősül. Egy szakmai blog, egy edukációs videósorozat vagy egy podcast-csatorna is gyanúba keveredhet, ha külföldről érkezik hozzájuk pénz, még akkor is, ha az kizárólag tartalmi, oktatási vagy szórakoztató célú.
A vállalkozásoknak és tartalomkészítőknek ezért kiemelten fontos transzparensen kezelni a bevételi forrásaikat, különösen akkor, ha azok online platformokon keresztül érkeznek. A javaslat értelmezése ugyanis nem zárja ki, hogy akár egy Google-hirdetésből származó bevétel is „külföldi támogatásként” legyen értelmezhető, amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy az befolyásolja a hazai közéletet.
A KKV-k marketingtevékenysége is több ponton sérülékennyé válik.
Ha egy vállalkozás külföldi partnerrel közös kampányt indít, könnyen a „külföldi pénzmosás” gyanújába keveredhet, ami akár a támogatás huszonötszörösének megfelelő NAV-bírságot is jelenthet. De már az is kockázatos lehet, ha egy cég társadalmi kérdésekre reflektál a kommunikációjában, mert ezt a törvény „közélet befolyásolásának” minősítheti. Az adatgyűjtés, például célközönség-elemzéshez, szintén támadási felületet jelenthet, hiszen a hivatal akár „kémkedés” gyanújával is vizsgálódhat.
Mit tehetnek a KKV-k ebben a helyzetben?
Először is érdemes átgondolni, hogy milyen tartalmakat osztanak meg. A politikailag érzékeny témákat – például gender, EU-s pénzek, migráció – célszerű kerülni, és inkább praktikus, hasznos tartalmakra fókuszálni, például energiatakarékossági tippekre vagy mindennapi életet segítő tanácsokra. Hasznos lehet AI-alapú tartalomgeneráló eszközöket is alkalmazni, amelyek segítenek semleges hangvételű szövegeket írni, és automatikusan kiszűrik a kockázatos kulcsszavakat.
A transzparencia növelése is kulcsfontosságú.
Minden együttműködésnél – akár influenszeres kampányról, akár partneri együttműködésről van szó – érdemes írásos nyilatkozatot kérni a partnertől a helyi adózási státuszáról. Az adatkezelési tájékoztatót is érdemes részletesen kidolgozni, hogy egy esetleges vizsgálat során minden rendben legyen.
A platformdiverzifikáció szintén jó stratégia lehet.
Az email marketing például jelenleg kevésbé szabályozott, ezért érdemes növelni az előfizetői bázist. Emellett az offline jelenlét, például helyi workshopok vagy vásárok is segíthetnek, ha a digitális marketing korlátozásokba ütközik.
A jövő forgatókönyvei nagyon eltérőek lehetnek.
A legrosszabb esetben a hivatal célzottan ellehetetlenítheti azokat a vállalkozásokat, amelyek politikai véleményt is megosztanak, akár egy étterem-tulajdonos is célkeresztbe kerülhet, ha a rezsiemelést bírálja az Instagramon. A legjobb esetben a törvényt felfüggesztik, de addig is komoly bizalmi veszteség érheti a magyar piacot.
Összefoglalva:
a KKV-knak most proaktívan kell kezelniük a kockázatokat. Érdemes jogi tanácsadót bevonni, kríziskommunikációs tervet készíteni, és közösséget építeni más vállalkozókkal, hogy közösen reagáljanak a kihívásokra. A helyzet nem mentesülhet a politikai diskurzustól, de a marketingeszközök okos adaptálásával csökkenthető a veszély. A kulcsszavak most a rugalmasság, a transzparencia és a tényalapú kommunikáció.
A kérdés nyitott: hogyan tovább a marketingben ebben az új, bizonytalan környezetben?
